Afrikában kétféle bivaly él: fokföldi bivaly és az erdei törpe bivaly; ugyanabból a fajtából származnak, de eltérő a formájuk. A fokföldi bivaly, mely főként Dél- és Közép-Afrikában él, nagyméretű, a marmagassága 1,7 méter körül van. A szarva súlyos tömör a kiindulásánál, egy sisakot formál a homlok fölött és eléri az egy méter hosszúságot. Az erdei törpe bivaly Közép- és Nyugat-Afrika erdeiben él. Körülbelül 1,1 méter magas, vörös a bőre színe és hátrafelé görbülő a szarva, amely körülbelül 76 cm hosszú.

A Rinocérosz magányos állat, amely ha füves vidékeken él, akár csordákba is verődhet. Amikor a nőstény tüzel, akkor a hímek között gyakori a harc, és a győztes bonyolult udvarlásba kezd, mely magában foglalja a terület ürülékkel történő megjelölését, illetve üldözés és harc előzi meg a a hím és a nőstény közötti közösülést. A 15 – 18 hónapos vemhességet követően születendő utód akár 2,5 évig is az anyával maradhat. A második borjú születésekor az idősebb kölyköt elzavarja az anya, legalább is átmenetileg.